Csurgó első írott említése 1019-ből való: Szent István a zalavári apátság alapítólevelében Csurgó jövedelmét az apátságnak adományozta. A kezdeti városmag a település északi részén alakult ki; ahol templomos lovagok telepedtek le. A település rendházát III. Béla erősítette meg. Csurgó a nevét nagy valószínűséggel a városcímerben is megtalálható kőivóba fogott forrásról kapta.

A XIV. század elején a johannita rendnek is székhelye volt. 1405-ben Zsigmond király Segesd mezővárosi rangját Csurgóra ruházta át. A végvári harcok során Török Bálintnak és Zrínyi Miklósnak is birtoka volt. A középkori palánkvár és a rendházak alapjait a mai Szentlélek-templom műemléki környezete őrzi.

A török kiűzését követően a vidék elnéptelenedett. A város 1726-ban került a Festetics család birtokába. Festetics Kristóf uradalmának egyik gazdasági, kereskedelmi, kulturális központjává akarta tenni. Céljait utódja, Festetics György valósította meg, aki 1792-ben rakta le a csurgói református gimnázium alapkövét. Az építkezést Nagyváthy János irányította. Itt tanított 1799 májusától 1800 márciusáig Csokonai Vitéz Mihály, itt született meg Karnyóné és Cultura című drámája is. A református gimnázium és könyvtára ma is a város egyik legfontosabb kulturális nevezetessége.

1869-tól Csurgón működött Somogy első tanítóképzője. 1871-ben Csurgó járási székhely lett. 1872-ben elkészült a fiumei vasút Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. Megindult a település iparosodása, ami egészen az I. világháborúig tartott: három téglagyár, kettő gőzmalom, lengyár, botgyár, tejfeldolgozó üzem működött.

A várossá fejlődés fontos állomását jelentette az 1984-es közigazgatási átszervezés, mikor is Csurgó városi jogú nagyközség lett, végül 1989-ben emelték Csurgót ismét városi rangra. Korszerű Egészségügyi Központ épülhetett, valamint megújult Csurgó főtere is. 2016-ban avattuk fel a Történelmi Parkunkat, ahol egy 23 férőhelyes zarándokszállás várja az idelátogatókat, konferenciateremmel és kiállítótérrel bővítve. Azt idelátogatók egy 10 állomásból álló tanösvényen keresztül haladva ismerhetik meg hazánk és városunk történelmének fontosabb eseményeit. Egy évvel később 2017-ben vehette át a város uszodáját, mely a korszerű versenymedence mellett két kültéri meleg vizes gyógymedencével és az emeleten egy szaunavilággal várja az idelátogatókat. A millennium évében kerül megnyitásra Csurgó élményfürdője és a hozzátartozó négycsillagos szálloda és hosszú évek után pályázati segítséggel elkészülhet a felvilágosodás korának legnagyobb költője – Csokonai Vitéz Mihálynak – állandó interaktív kiállítása a Történelmi Park egyik épületében.

A városunk, régiónk természeti és építészeti kincsekben, valamint kulturális örökségekben, értékekben rendkívül gazdag. Ez garantálja az ideérkezők számára az egyedülálló kikapcsolódás, pihenés lehetőségét, valamint a kimagasló helyi kulturális rendezvényeken történő feltöltődést.